07/09/2026
„EGYRE KEVESEBB AZ EMBEREK PÉNZE, SZENVED A MAGÁNEGÉSZSÉGÜGY?”
Ezt hallják most az orvosok. De biztos, hogy tényleg ez történik?
Tegnap az egyik nőgyógyász ügyfelem mesélte, hogy az osztályértekezleten arról volt szó náluk: egyre kevesebben mennek magánellátásba, mert az embereknek nincs rá pénzük.
Emiatt a magánban dolgozó orvosok kezdenek visszajönni a kórházakba dolgozni.
Amit egyébként sokan egyáltalán nem szeretnének.
Én erre elsőre azt mondtam neki:
– Szerintem nem az történt, hogy eltűntek a páciensek. Inkább az, hogy sokkal nagyobb lett a verseny értük.
Aztán azért utánanéztem, mert ez csak az én megérzésem volt.
És érdekes, amit találtam.
A KSH szerint 2024-ben az egy főre jutó reáljövedelem 7%-kal nőtt, a háztartások fogyasztása pedig reálértéken 2,9%-kal emelkedett.
Vagyis azt azért nehéz kijelenteni, hogy egyszerűen „kevesebb pénzük van az embereknek”.
Közben a magyarok továbbra is nagyon sokat költenek saját zsebből egészségügyre: 2024-ben az összes egészségügyi kiadás 27%-át közvetlenül a lakosság fizette, és további 3% jött egészségpénztárból vagy magánbiztosításból.
Tehát a pénz továbbra is megy a magánegészségügybe.
A magánegészségügy összpiaca sem úgy néz ki, mint ami összeomlik.
A 30 legnagyobb magyar magánegészségügyi szolgáltató árbevétele 2024-ben átlagosan 18%-kal nőtt.
A frissebb, 2025-ös számok alapján pedig a Portfolio által vizsgált klinikák közül mindössze háromnál csökkent az árbevétel.
A piac tehát nő.
Viszont van egy másik adat, ami szerintem megmagyarázza, miért érzik mégis sokan úgy, hogy „baj van”.
- A profitabilitás sok szolgáltatónál romlott.
- A páciensek árérzékenyebbek lettek.
- Többet hasonlítanak össze.
- Több információjuk van.
- És a nagy szolgáltatók már kifejezetten keményen versenyeznek a betegekért és az orvosokért.
A Portfolio 2026-os Private Health Forumjának leírása konkrétan úgy fogalmaz, hogy a magánszolgáltatások iránti kereslet továbbra is folyamatos, miközben a nagy szolgáltatók „kíméletlen versenyt” folytatnak a betegekért.
Na, szerintem itt van a lényeg.
Mondtam Bálintnak:
– Attól, hogy neked kevesebb páciensed van, még nem biztos, hogy kevesebb páciens van.
Ha régen volt 100 000 páciens és 100 orvos, ma pedig ugyanarra a 100 000 páciensre jut 200 orvos, minden orvos kevesebbet fog látni.
Ehhez nem kell eltűnnie a keresletnek.
Elég, ha nő a kínálat.
Azt, hogy Budapesten pontosan hány nőgyógyász vagy magánrendelő volt három éve és hány van most, nem találtam olyan egységes adatforrásban, amire jó szívvel ráírnám, hogy ez tény.
Úgyhogy ezt nem fogom bizonyítottnak nevezni.
De azt igen, hogy a magánegészségügy ma sokkal versengőbb piac.
És ebből szerintem következik valami, amire az orvosokat egyáltalán nem készítették fel.
❗️ MA MÁR NEM FELTÉTLENÜL ELÉG JÓ ORVOSNAK LENNI ❗️
Persze, ez az alap.
De utána a páciensnek még:
✅ meg kell találnia téged,
✅ meg kell jegyeznie a neved,
✅ el kell tudnia érni,
✅ választ kell kapnia,
✅ könnyen kell tudnia időpontot foglalni,
✅ jó élménnyel kell távoznia,
✅ és hónapok vagy évek múlva is neked kell eszébe jutnod.
És ezt nem bízhatjuk a véletlenre...
A nőgyógyászat ráadásul ebből a szempontból nagyon érdekes szakma.
Nem csak akkor találkozol a pácienssel, amikor akut problémája van.
Van kontroll, fogamzásgátlás, várandósság, leletértékelés, recept, menopauza, különböző életszakaszok és visszatérő problémák.
Vagyis egy jó pácienskapcsolat értéke nem egyetlen 30–40 ezer forintos vizit.
Akár sok év.
Csakhogy attól még, hogy valakinek esedékes lenne egy kontroll, nem biztos, hogy egy kedd reggel arra ébred:
„Jaj, Dr. XY! Foglalok hozzá.”
Lehet, hogy meglát egy másik orvost.
Lehet, hogy egy barátnője ajánl valakit.
Lehet, hogy rákeres Google-ben, vagy ChatGPTben.
Lehet, hogy egyszerűen elfelejti.
Ezért mondtam Bálintnak:
– Szerintem ma már a pácienst nem csak a viziten kell jól kezelni. A két vizit között is.
✅ Láthatónak kell maradnod.
✅ Elérhetőnek kell lenned.
✅ Ha ír, választ kell kapnia.
✅ Ha kérdése van, el kell jutnia a megfelelő szolgáltatáshoz.
✅ Ha ideje lenne kontrollra jönnie, jókor kell eszébe jutnod.
✅ Ha több helyen rendelsz, tudnia kell, hol talál meg.
✅ Ha egy rendelőből elmész, jó lenne, ha nem a rendelő nevét jegyezte volna meg, hanem a tiédet...
És itt már nem orvoslásról beszélünk.
❗️ Ez PRAXIS MANAGEMENT ❗️
Erre Bálint azt mondta:
– Ezzel egyetértek. Szerintem is hiánypótló lenne. Én azt sem tudom, mi fán terem a vállalkozás, az ügyvezetőség, a pénzügyek vagy a pácienskezelés. De nem gondolom, hogy egy orvosnak ezt tudnia kellene. Viszont akkor kinek a feladata? Mert az asszisztensnek sem.
És szerintem ez az egyik legjobb kérdés, amit fel lehet tenni.
Egy nagy magánklinikán erre van:
✅ ügyvezető,
✅ pénzügy,
✅ marketing,
✅ recepció,
✅ ügyfélkapcsolat,
✅ adatbázis,
✅ páciensélmény,
✅ folyamatok.
Egy önálló magánorvosnál pedig mindez kinek a feladata?
AZ ORVOSÉ??
Aki mellette operál?
Ügyel?
Rendel?
Leleteket értékel?
Kórházban dolgozik?
Konferenciára jár?
És valamikor még élni is szeretne....
Ráadásul nem csak Bálint érzi úgy, hogy ehhez nem ért.
Egy fiatal orvosok üzleti felkészültségét vizsgáló kutatásban a válaszadók 88,3%-a nem érezte magát komfortosan a saját praxis üzleti oldalának megtervezésében.
A kutatók konkrétan „vakfoltnak” nevezték az üzleti tudás hiányát az orvosképzésben.
És ez logikus.
❗️Az orvost arra képzik, hogy orvos legyen❗️
Nem arra, hogy CEO, pénzügyes, marketinges, ügyfélkapcsolatos és operations manager legyen egy személyben.
Mondhatjuk persze, hogy:
„Ha vállalkozásod van, tanuld meg.”
Csak közben felmerül a kérdés:
MIKOR?
Kórházi munka előtt?
Ügyelet után?
Vasárnap este?
És egyáltalán miért ez lenne a legjobb felhasználása egy orvos idejének???
Aztán Bálint azt mondta:
– Szerintem ez nagyon drága mulatság. Az orvosok nem érzik, hogy megengedhetik maguknak.
Szerintem üzletileg nem az a jó kérdés, hogy:
„MENNYIBE KERÜL?”
Hanem az:
„TÖBB PÉNZT TERMEL, MINT AMENNYIBE KERÜL?”
Egy havi 300 000 forintos szolgáltatás, ami 100 000 forint értéket hoz, baromi drága.
Egy havi 300 000 forintos szolgáltatás, ami 700 000 forint értéket hoz, teljesen más kérdés.
A „drága” önmagában nem üzleti kategória.
A megtérülés az.
És erre pont Bálint saját praxisa a legjobb példám.
Nagyjából tíz éve ugyanúgy dolgozik.
A magánpraxisából korábban körülbelül 600 000 Ft havi profitja volt.
❗️Amióta együtt dolgozunk, ez körülbelül 1 400 000 Ft-ra nőtt❗️
És ami számomra ebben a legfontosabb:
NEM KEZDETT EL HÁROMSZOR ANNYIT DOLGOZNI.
Ugyanaz az orvos.
Nagyjából ugyanannyi munkaóra.
Csak közben más lett a rendszer körülötte.
✅ Több páciens jut el hozzá.
✅ Visszahívjuk az érdeklődőket.
✅ Figyelünk a foglalásokra.
✅ Kezeljük a kommunikációt.
✅ Van saját weboldala.
✅ Van saját páciensútja.
✅ Van receptírás folyamat.
✅ Van online konzultáció.
Van valaki, aki nem arra vár, hogy Bálint megmondja, mit csináljon, hanem önállóan figyeli, hogyan működik a praxis.
És persze közben nőttek az életének a költségei is.
Nagyobb ház.
Jobb autó.
Jobb életszínvonal.
Ez természetes.
De szerintem innen veszélyes arra következtetni, hogy ezért minden új kiadást kerülni kell.
Én nem azt mondom, hogy a költségeket nem kell csökkenteni.
A rossz költséget igen.
A JÓ KÖLTSÉGET VISZONT NEM CSÖKKENTENI KELL, HANEM MÉRNI.
Ha 100 forintot teszel valamibe és 50-et hoz vissza: állítsd le.
Ha 100 forintot teszel valamibe és 300-at hoz vissza: lehet, hogy pont abból kellene többet csinálnod.
Ezért érdekes nekem a revenue share modell.
Nem egy fix asszisztensi fizetést kell kitermelned akkor is, ha rossz hónapod van.
Mi akkor keresünk többet, ha a praxis is többet termel.
Vagyis ugyanaz az érdekünk.
És van itt még egy érdekes pszichológiai dolog.
MI TÖRTÉNNE NÉLKÜLE, ÉS MI TÖRTÉNIK VELE?
Ha az egyik rendszerben 600 000 forint marad nálad, a másikban pedig 1,4 millió, akkor nem a szolgáltatás ára az első szám, amit nézned kell.
Hanem az, hogy MENNYI MARAD NÁLAD A VÉGÉN.
És szerintem itt tart most a magyar magánegészségügy is.
Nem gondolom, hogy a jó orvosoknak most pánikszerűen vissza kellene menniük több órában kórházba azért, mert „elfogytak a magánpáciensek”.
❗️ Azt gondolom, hogy egy olyan piacra érkeztünk meg, ahol már az orvosi praxis nem nő magától ❗️
A páciensek tudatosabbak.
Árérzékenyebbek.
Több választásuk van.
A szolgáltatók versenyeznek értük.
És emiatt egyre nagyobb értéke lesz annak, ha a kiváló orvosi munka mögött KIVÁLÓ ÜZLETI ÉS PÁCIENSMENEDZSMENT IS MŰKÖDIK.
Nem azért, mert az orvosnak vállalkozónak kellene lennie.
Éppen ellenkezőleg.
AZ ORVOSNAK ORVOSNAK KELLENE LENNIE.
A háttér pedig egy másik szakma.
Talán pontosan ezért van ránk egyre nagyobb szükség.
_________________________________________________
Sanaa · supporting OB GYNs from residency to legacy
AZÉRT VAGYUNK, HOGY TE PIHENHESS.
Link kommentben.
