A győriek új könyve, Győr, Gyor (2026)

30/09/2026

🚗 Amikor még csak 370 autó pöfögött Győrben – és ifj. Horthy Miklós Gönyűnél lerobbant

A Győri Automobil és Motor Club először 1929 szeptember 29-én alakult meg. Tíz év múlva megszűnt, de 2005-ben ismét megalapították.

Mivel 97 éve az akkor viszonylag kisszámú gépjármű-tulajdonosok közösségét tömörít***e, szakmai kérdésekben is hallgattak rá a fejletlen közlekedési viszonyok javítása érdekében, lobbiztak az észszerűbb Bécs–Budapest útvonalért és a Győr–Veszprém–Balaton műút kiépítéséért is. A korabeli túrák és versenyek sorát szervező GYAMC-nak 1929-ben 175 tagja volt.

Elnöke ma Bárány Barna, titkára Takács János.

📍 Az alábbi hét érdekesség a GYAMC könyvében is publikált krónikájából származik:

1. 🏛️ Egy padláson előkerült az eredeti GYAMC-tábla

A nyolcvanas évektől növekedett az oldtimeresek összefogása iránti igény, egy gyűjtő besétált a levéltárba, s megtudta, hogy létezett Győrben egy ilyen szervezet. Meglett a régi album is, mert a klub egykori titkára, Sándori Nándor 1974-ben a levéltárnak adta. Az új klubból pedig valaki egy győri padláson megtalálta az eredeti színes névtáblát, rajta a régi, GYAMC” nevével.

2. 🩺 Petz Aladár az élvonalban

Az első elnökséghez tartozott a polgármester mellett Petz Aladár kórházigazgató is, aki apjától örökölte az új keletű szenvedélyt, Petz Lajosnak már 1909-ben is
volt egy Fiatja, Győrben elsőként neki lett autója. Felépítményét maga tervezte rá.

3. 🚗 Az 1902-es autó, amelyre 1935-ben csodájára jártak

A járműtulajdonosok köre a harmincas évekre bővülni kezdett, 20 magyar klub alakult, ahol praktikus ötletcserék, tippek segítették az autóst: hol tankolhat, hogy szerezzen be egy-egy nemzetközi okmányt, hiszen a műfaj gyerekcipőben járt.
Már az 1929-es alapításkor 370 személyautó és 251 motor pöfögött Győrben.

Ám attól, hogy a régi kocsik akkor újnak számítottak, ne gondoljuk, hogy nem is létezett veterán autó. A krónika beszámol egy 1902-es Opel Darracg győri áthaladásáról, aminek "1935-ben csodájára jártak nagyapáink, dédapáink.

4. 🏍️ A Tata–Bicske út „afganisztáni” állapotban

A túrákon és csillagtúrákon részt vevő járművek 50-nel haladtak, bár nem ez volt a végsebességük, az útviszonyok ennyit engedtek. A Tata-Bicske szakaszt a versenyzők ,afganisztáninak" minősítették, s szörnyű volt a Sopron-Győr vonal is, míg például a Győr–Budapest utat dicsérték. Ettől függetlenül az 50-60-as tempó átlagosnak számított a csillagtúrákon.

5. 🔥 Az olimpiai lángot a győri autósok kísérték 37 kilométeren

A tíz év során sok nációt láttak vendégül a győriek olaszokat, cseheket, briteket. Győrön utazott keresztül afrikai expedíciója után Geoffrey Malins, aki lefilmezte a somme-i ütközetet. Átrobogott Győrön a történelem, például 1934-ben feketeinges fasiszták vagy a horogkereszt alatt vonuló német motorosok képében is, akiket 1936-ban Hi**er bizalmasa, Adolf Hühnlein vezetett a városon át.

1936. július 29-én viszont a hazánkba érkezett olimpiai lángot a győri klub tagjai is kísérték többedmagukkal Győrtől Mosonig, 37 kilométeren át.

6. 🏁 3000 néző, 204 km/órás motorverseny

Az országos klub égisze alatt szervezett versenyek közül kiemelkedik az 1931-es, amin 3000 néző izgult Sam Wrightért: megdönti-e sáját 220 kilométeres óránkénti rekordját. Ám ,csak" 204 kilométeres |átlaggal zárt az 1000 köbcentis, J*P motoros, Excelior típusú motoron.

Ugyanekkor Tát és Nyergesújfalu között a győri Kiss Lajos új magyar rekordot állított fel, Rudge 500-as motorjával, repülőrajttal 162,8 kilométeres átlagot produkált. Az egy mérföldes távon pedig Hartmann László ért el magyar csúcsot, 186,5 kilométeres átlagsebességgel, egy Bugatti T35B-n.

7. 🔥 Ifj. Horthy Miklós Alfája Gönyűnél lerobbant

Három év múlva jött egy minden addiginál nehezebb verseny, a Frontharcosok Szövetségének országos túraútján 1200 kilométert kellett megtenni 24 óra alatt, 50-es átlaggal, Győrön keresztül. A négy győri közül csak Kiss Lajos ért célba, a legtöbb nevező kiesett. Ifj. Horthy Miklós Alfa Romeója például Gönyűnél robbant le.
* * *
Arról, hogyan tűntek el Győrből a konflisok és fiákerek, itt írtunk korábban:
https://www.facebook.com/Laczob/posts/pfbid02nNiTvuavv3myPmhKpM4oS2e

📍 Könyveinket megtalálják a győri Lokálpatrióta Könyvesboltban (Baross út 4.) és webáruházunkban:
👉pressandpr.hu/webshop
📷 Kép: Parkoló autók és motorok a Rába-parton, a Zechmeister utcában. Takács János, a Győri Automobil és Motor Club titkára adta a képet a régi Győrnek.

29/09/2026

🎬 Győr különleges Mesemozija, ahol Piri néni játszott a gyerekekkel, akik almát is kaptak a film alatt

Különlegessége volt Győrnek az 50 személyes mozi, amit 1975. július 3-án nyitottak a gépész szolgálati lakásának helyén, a Bisinger sétányon. A múltkor már emlegetett Vörös Csillag főbejárata melletti kapun belépve szűk lépcsőn jutottunk fel, és fönt már éreztük a meghitten ismerős olajszagot.

Jöjjön 6 emlék a győri Mesemoziról!

🍎 1. Piri nénire sokan emlékeznek

A vetítések előtt és után szakképzett óvónő vagy a jegyszedő foglalkozott a gyerekekkel a könyvekkel és játékokkal teli meseszobában.
Ma is sokan idézik fel Endrédy Ernőné, Piri nénit, aki a ’80-as évek végén ment nyugdíjba. Együtt játszott a gyerekekkel, sokakat név szerint köszöntött. (A hozzászólások között megtaláljuk az ő képét is.
A moziban almát vagy csokit kaptak a gyerekek.

📺 2. Süsü, Pampalini, Na megállj csak!

Sokan itt szerették meg a „Hahó, Öcsit” vagy az orosz „Na megállj csak!” című rajzfilmet. Nagy sikere volt a Kukori és Kotkodának, a Süsünek, a Disney-féle A dzsungel könyvének és a lengyel Pampalininek.De a Mesemozi legnagyobb sikere a Vuk volt.

🎞️ 3. A Vuk miatt délelőtt is vetít***ek

A Vörös Csillagból bedolgozó gépészek és a mozi személyzetének többi tagjai alig bírták, mert a tekercsek csak két hétig lehettek egy-egy mozinál.
A híres gépész, Káldy Árpád mesélte könyvünkben: bár a Mesemozi rendszerint délután 3-kor és 5-kor vetített, a Vuk alatt már délelőtt negyed 10 körül is volt előadás.

🎥 4. A filmtekercsek a vécéablakon át érkeztek

Úgy csinálták, hogy 9-kor elkezdték a filmet a Vörös Csillagban. Egy tekercs 20 percig tartott, s amikor lejárt, azt már vitték is át a Mesemoziba a gépésznek. Amikor a következő lement, azt is, és nem kellett a gyerekek orra előtt szaladgálni, mert a vécéablakon át adták áttekercselve.
A gépész csak átfűzte, nem volt leállás.

🎟️ 5. Tízezer gyerek látta a Vukot

A Vuk alatt 10 ezren vették meg a 4 forintos jegyet, és a Vörös Csillagban működő Balázs Béla Brigád a Vuk sikere miatt jutalmul egy 9 napos kiránduláson vett részt a mai Horvátországban, Porecben.

👨‍👩‍👧 6. A Mesemozi a szülőknek is segítség volt

A mozi általában egy órával a vetítés előtt nyitott, a gyerekek már ekkor odakuporodtak a játszószoba mesekönyvei és játékai közé, amíg szüleik dolgoztak, felnőttfilmet néztek vagy akár épp a karácsonyfát díszítették.🎄
Volt, aki nem is tudta volna másképp megoldani a munkát, így a felnőttek legalább annyira szerették a Mesemozit, mint a gyerekek.

🧾A Mesemozi feltehetően a gazdagabb tévéműsor miatt is elveszít***e a varázsát, hiszen ekkoriban már nagyon sok gyerekfilmet sugárzott a televízió. 1987 januárjától a klasszikus Mesemozit kiszorította a videómozi, de az csak pár hónapig működött.
* * *
Korábbi, mozis posztjainkat is olvasásra ajánljuk:
🔹 a Vörös Csillag moziról itt:
https://www.facebook.com/Laczob/posts/pfbid02SBDaHBdCmyDpHRAfVwdyTW3qukeX4quhK6W3wSFQpsXs15nTWigwbBHVEqk6CCXLl
🔹 elődjéről, az Apollóról és az első mozgóképes, győri kávéházakról itt:
https://www.facebook.com/Laczob/posts/pfbid0etAiv1UYqwzi7CdFvJvddd1JVahw4mcppfnnxvUArGLcj9LGoLnoXex95YbGCgSml
🔹 az Elite Mozgóról itt:
https://www.facebook.com/Laczob/posts/pfbid0qQmD3bUh3HwhUK1XprNZGXAENjKGR6uG9sR9GFHi8HfRj2yEiZAnAqkSqHhPJx8bl
🔹 a Rába moziról itt:
https://www.facebook.com/Laczob/posts/pfbid032tqJRyRn42PVov3ekEXEjoH9LLYG8be4NAFP8xUyoVrK9C2QMP4wsEAcg7aqxNGAl
🔹 a Cinema Cityről és a győri plázáról itt írtunk:
https://www.facebook.com/Laczob/posts/pfbid02SZpkX8rYwxvPXJf5CJT6queGtyQPSPhvHtM24w7hdZv2YG5QbuXVEB1qFSzWvAqBl
📚 A régi mozikról többet is olvashat trilógiánkban.
📍 Könyveinket megtalálják a győri Lokálpatrióta Könyvesboltban (Baross út 4.) és webáruházunkban:
👉pressandpr.hu/webshop
📷 A fenti kép Káldy Árpádé.

28/09/2026

🎬 Hat érdekességet mesélünk nagyszüleink kedvenc győri mozijáról, az Elite Mozgóról

Két nagy mozi vívta harcát Győrben a nézőért, előbb az Apolló vált 1912-ben önálló mozivá a Bisinger sétányon, a későbbi Vörös Csillag helyén, majd 10 év múlva megnyílt az Elite Mozgó is.
📍 Az Apollóról korábban már olvashattak és október 10-én megemlékezünk majd arról is, amikor debütált Győrben a hangosfilm.

Jöjjön a moziról 6 emlék:

🔹 1. Kérjük, ne olvassa hangosan a feliratot!

- Sokan álltak hadilábon az olvasással, és hangosan betűzték a vásznon megjelenő szöveget, ami zavaró lehetett, mivel nem egyforma sebességgel olvasunk.
- Folyton panasz volt azokra is, akik előre bemondták a film poénját, bekiabáltak, a röhögést lábdobogás kísérte.
- A későn érkezők ellen 1942-ben rendelkezést hoztak: a főcím után már nem lehetett belépni, ami elvben arra is vonatkozott, aki a pénztár előtt kígyózó sorban ragadt, mert „máskor vegyen jegyet előre”.

🏛️ 2. Hogy nézett ki a mozi?

Az Elite Mozgót 1922-ben nyitották. A mai Rába kettős híd lábánál állt a kávéház, abból alakították ki, a mostani ágyúk helyén. Hívták később „Erzsébetnek”, „Dózsának”, „Barátságnak”, végül „Köztársaságnak”, 1953 novemberéig működött. A 4 méteres teraszra hét lépcső vezetett, az előtérben hosszú pult húzódott, sok kis asztalt állt. A 12–13 méter széles nézőtér jól lejtett, a vásznat magasra helyezték. Lent 350-en, a 15 páholyban még 76-an fértek el.

⚔️ 3. Nyolc évig béke volt, de ugyanazt játszotta a két mozi

A vörös tapétás Apolló használati joga a városé lett 1924-ben, egy évvel később pedig ezt is és az Elite mozit is a hadiözvegy Popovic Aurélné vezette. 1933-ban váltak ismét külön, ami jót tett a műsornak, mert a közönség unta, hogy ugyanazt játsszák. A verseny viszont háborúvá fajult.

🤝 4. A vetélytársak összefogtak, hogy egy harmadik mozi megbukjon

Közben Győr kapott még egy mozijogot, amit az új kultúrház használ ki a későbbi BBMMK és a mai bábszínház épületében. Az volt a koncepció, hogy a mozi eltartja a színházi társulatot, de az ötlet megbukott. A két program nem fért össze, és miközben a házbért sem tudta előteremteni a Városi Filmszínház, létezésével sért***e a két mozi érdekeit. Végül a hét hónapos szezon után a harmadik mozijog szünetelt, és csoda történt, mert az Elite és az Apolló összefogott 1936-tól. Csak azért, hogy a város ne adja bérbe a jogot senkinek, inkább fizettek együtt Győrnek évi 6000 pengőt. A csata nyertese a filmkölcsönző volt, aki annyit kért, amennyit akart, miközben a mozik majdnem egymást kergették a csőd felé.

⚠️ 5. Zsidótörvény, háborús idők

A ’30-as évek végén dömping kezdődött a magyar művekből. Forgatásukhoz is, bemutatásukhoz is külön engedély kellett. A cenzor ekkoriban csak kapkodhatta a fejét: a francia viszonyokat parodizáló „Bel Ami”-t például 1939 őszén még a francia követség tiltakozására nem engedték itthon bemutatni, egy év múlva már igen, noha a franciák ugyanúgy tiltakoztak.
A Kitty és a világkonferencia címűt a németeknél tiltották be, mert „szimpatikusnak ábrázolt” pár angol diplomatát, a győriek viszont 1940-ben még láthatták.
A Margaret Mitchell művéből készült „Elfújta a széltől” a magyar mozisok nem vártak túl sokat, végül már nem mutathatták be, miközben Amerikában elhomályosította az addig legzajosabb sikerű „Hófehérke és a hét törpét”.
Addigra a zsidótörvény miatt a néző sajnos búcsút vett Kabos Gyulától, Básti Lajostól, Szőke Szakálltól, Perczel Zitától.

🎞️ 6. Búcsú a fegyverektől, valahol Európában

A háború végére elfásultan keresték a nézők a kevés, megmaradt örömöt, ezért sokan ültek be a moziba. 1945 után pedig eleinte még a szovjet kolhozt ábrázoló film is újnak hatott. Még 1947-ben is mentek az amerikai filmek, a megújuló magyar mozi úttörője, a „Valahol Európában” pedig az igazat mondta és az akkori jelenről úgy szólt, hogy a néző szíve majdnem megszakadt.

És állítólag csak egy dolog garantálta a kudarcot: ha a filmben lőttek vagy bomba robbant. Akkor az első előadások után már nem jöttek be a moziba (Független Kisgazda, 1947. máj. 15.).

Korábbi, mozis posztjainkat is olvasásra ajánljuk:

🔹 a Vörös Csillag moziról itt:

https://www.facebook.com/Laczob/posts/pfbid02SBDaHBdCmyDpHRAfVwdyTW3qukeX4quhK6W3wSFQpsXs15nTWigwbBHVEqk6CCXLl

🔹 elődjéről, az Apollóról és az első mozgóképes, győri kávéházakról itt:

https://www.facebook.com/Laczob/posts/pfbid0etAiv1UYqwzi7CdFvJvddd1JVahw4mcppfnnxvUArGLcj9LGoLnoXex95YbGCgSml

🔹 a Rába moziról itt:

https://www.facebook.com/Laczob/posts/pfbid032tqJRyRn42PVov3ekEXEjoH9LLYG8be4NAFP8xUyoVrK9C2QMP4wsEAcg7aqxNGAl

🔹 a Cinema Cityről és a győri plázáról itt írtunk:

https://www.facebook.com/Laczob/posts/pfbid02SZpkX8rYwxvPXJf5CJT6queGtyQPSPhvHtM24w7hdZv2YG5QbuXVEB1qFSzWvAqBl

📚 A régi mozikról többet is olvashat trilógiánkban.
📍 Könyveinket megtalálják a győri Lokálpatrióta Könyvesboltban (Baross út 4.) és webáruházunkban:
👉pressandpr.hu/webshop
📷 Kép: Az Elite Mozgó. Képeslap 1920-ból. Fotó: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér

27/09/2026

🏬 Győr első plázája, az Állami Áruház, ami éppen 76 éve nyitott
👇 Mindjárt jön róla 5 érdekesség

📌 1950. szeptember 27-én megnyílt a város első modern áruháza. A város akkoriban alig kapott állami támogatást, így a Bajcsy-Zsilinszky út és a Baross út sarkán álló új létesítményt nemcsak gazdasági, hanem „politikai ajándéknak” is szánták a nyugati határszélen élők számára.

🛒 1968-tól Centrum áruház néven működött, a Régi Győr éppen most közölt képet az 1967-es őszi vásárról:
https://www.facebook.com/regigyor/posts/pfbid0wF6U6zNHSwtTHqVfoGWSJFGFsYg9Vs6gwfkvXJzb2Ca2FsXZPKt11KnKo9QXuVVfl

📍 Jöjjön az 5 érdekesség!

1. 🏗️ Nem a modernizmus építkezett, hanem a fahiány

A csepeli típusáruház mintájára készült, lapos tetős, teleüveges homlokzatú, elütött a történelmi belváros épületeitől. Ám ez kényszerű, de korszerű választás volt a gazdasági nehézségek – köztük a fahiány – miatt.

És azonnal hatott a közvetlen környezetére, átadása után, a szomszédos két, bombatalálatos telek beépítésekor szembesültek a magas tetőhöz szükséges fa hiányával. Így 💬„nem a modernizmus kockaháza, hanem a velünk élő fahiány építkezett”, amikor Lakatos Kálmán tervező igyekezett aztán a sarki áruház tömegét a szomszédos épületekkel lapos tetős együttessé formálni – írta néhai Fátay Tamás volt főépítész.

2. 🛍️ Megrohanták a vásárlók

1950. szeptember 27-én, szerda délelőtt 11 órakor nyílt meg. Az első hat óra alatt több mint 2000-en vásároltak és majdnem 1200-an ettek-ittak a büfében. A korszak viszonyaihoz képest bőséges volt az árukínálat, jó áron elérhetők az alkalmi és a mindennapi ruhadarabok: a házi pongyolák, a gyermekruhák. A háztartási osztályokon a kávés- és étkészletek, a szovjet órák fogytak, később vásárolhattak például Deo Kolnit is (ami egy Fa-dezodor).

🎄 A 8 méteres fenyőfa

1968-tól az Állami Áruház felvette a Centrum Áruház nevet, a tévék egy része is e falak között kelt el. Az adventi időszakban általában november közepén érkezett meg a nyolcméteres karácsonyfa, amely a galériás belső tér kupolájáig nyúlt és kilószám hullott a tűlevél a kötöttárura. Díjmentesen csomagolták be a vásárlók portékáit – ez akkoriban rendkívül kedvelt szolgáltatásnak minősült.

4. 👞 Bács Ferenc cipője

A személyzet jól képzett volt, udvarias, a dekoratőr minden parfümöt saját ruháján tesztelt, mielőtt azok a polcokra kerültek volna. „Büszkeség és rang volt az Állami Áruházban, később pedig a Centrumban dolgozni” – mondta könyvünkben Ficzek Imréné Zsuzsa, aki 1962-ben került az áruházba. Arról, hogy valóban a vevő volt az első, példaként mesélte: átjött az ekkor a győri színházban játszó Bács Ferenc, akinek 46-os lába volt. „Ilyen méretű cipőt a polcon nem talált, de számunkra természetes volt, hogy szerzünk egyet a méretében.”

5. 🛒 Dolgózknak nem volt ajánlott az arrabonás szatyor

1980. április 29-én megnyílt az Arrabona Áruház. A verseny olyannyira kiélezett volt, hogy jobban t***e egy Centrum-dolgozó, ha a munkahelyére nem hozott be arrabonás reklámszatyrot (forrás: egy volt dolgozó).
💬„Bevallom, mi magunk is átjártunk azért vásárolni az Arrabonába – emlékszik egyik kollégája. – De volt, amiben szinte verhetetlen maradt a Centrum: a konfekcióosztálya ekkor is nagyon jónak számított. A műszaki részleg, főként amikor a kazettás magnó korszaka jött el, tele volt vásárlóval”.

📚 Az Állami Áruházról többet is olvashat az Örökül kapott 50 évünk c. könyvünkben.
📍 Könyveinket megtalálják a győri Lokálpatrióta Könyvesboltban (Baross út 4.) és webáruházunkban:
👉pressandpr.hu/webshop
📷 Kép: Vevők és eladók az illatszerosztályon az ’50-es évek elején. Fotó: Várhegyi Éva/ Régi Győr

26/09/2026

💡 Kigyúlt a fény a faluban, de azért a petróleumlámpát sem száműzték

📷Kép: Egy gázlámpa az Apáca utca–Szappanos köz sarkon, az 1930-as években. (Fotó: Jáki istván, a képet Jáki ilona adta a Régi Győrnek.)

💡 1960 szeptemberének végére minden megyei településen bevezették a villanyt. Kis lépés volt ez az emberiségnek, de nagy lépés az embernek az utolsó hat faluban, például Nyalkán.

Hét érdekesség az időről, amikor a gyárból hazaérve ki kellett tapogatni a házat és a bokrot.

1. 🌙 A petróleumlámpa fényénél

A győrsövényháziak például még 1960-ban is így indultak a sárban hajnali 4-kor, és értek haza a délutáni műszakból éjfél előtt, tapogatózva. A falusi családok az ’50-es évek közepétől irigykedve tekint***ek azokra, akiknél már nem a petróleumlámpa fényénél kellett az anyának varrni, a gyerekeknek a számtannal bajlódni a hosszú, téli délutánokon.

2. 💡 „Sárikám, villanyt!”

Tétszentkúton páran annyira vágyták az új korszakot, hogy az 1958-as tanácsi választás során a körzeti jelöltnek címezve azt írták a szavazólap borítékjára: „Sárikám, villanyt!” (Kisalföld, 1958. nov. 18.). De nem is csoda, ha több figyelemre vágytak: 1953-ban a tőlük négy kilométerre működő téti gépállomás tapintatosan egy villanymotort küldött a cséplőgép meghajtására Tétszentkút dolgozó parasztjainak, akiknek egészen 1961-ig nem volt ehhez áramuk.

3. 📻 Amikor megjelent a tévé és a porszívó

1945-ben a magyar települések harmadának volt villamos hálózata, Győr-Sopronban majdnem a felének. Később fejlődött a hálózat, nőtt a terhelhetőség, ami elkerülhetetlen lett a ’60-as évekre, amikor szólt a modernebb rádió, a tévé, zúgott a vasaló, a Rakéta porszívó, és már 1965-ben több mint kétszer annyi áramot fogyasztott egy-egy lakásban élő évente, mint 10 évvel korábban.

4. ⚡ Az összedőlt házakba vezetett villany

A Dunaszeghez tartozó Gyulamajorban már 1953-ban befizették a villanyra a községfejlesztési hozzájárulást az Úttörő Szövetkezet tagjai, de legnagyobb csodálkozásukra a szerelőipari vállalat először a Terményforgalmi Vállalat raktárába vezette az áramot, és a reklamálókkal közölték, hogy hajtsák be a pénzüket a vállalaton.
A 1954-es árvíz után a parasztoknak sajnos új házakat kellett építeni az országút mellett, a majortól 150 méterre, de a vállalat emberei nem érzékelték ezt a változást, mert hangyaszorgalommal vezették be 1955 nyarán is a villanyt az összedőlt házakba. „Az volt a tervben.”

5. 🕯️ A höveji csipkekészítők is a végére maradtak

Az utolsó 6 falu a megyében, ahol a villanyt bevezették 1960 őszén: Nyalka, Sokorópátka, Csapod, Himod, Pusztacsalád és Hövej volt. Az akkor 85 höveji, csipkekészítő asszony érdeke közérdeknek minősült, mert vörös árkot húzott szemük alá a petróleumfény, a köznek viszont valutában öltött testet a csipke jó híre.
De drága is volt a petróleum, sokszor nem lehetett kapni, ezért a falun, a tanyán élők egy része télen a tyúkokkal egy időben tért nyugovóra.

6. 🏘️ Attól még nem volt mindenhol villany

Fontos, hogy egy-egy település bekapcsolása megtörtént, az nem jelent***e, hogy annak minden részén ott a villany, lásd Tétszentkutat vagy az akkor Ravazdhoz tartozó Tarjánpusztát. Lépcsőzetesen kerültek sorra az új transzformátorállomások, még Győrben, mondjuk a Bécsi úton sem ért végig a hálózat 1957-ben, egy részén petróleumlámpával világítottak. Ami a lakók szerint télen még a gyerekek tanulmányi eredményén is meglátszott.
Mindezzel együtt Győrben a villamosítást 1963-ra már majdnem teljesnek mondhatták.

7. 🪔 Sok idős már nem kérte a villanyt, volt, aki nem bízott benne

Ám a villany bevezetése ellenére a ’60-as években falun még ugyanúgy ott volt szinte mindenkinél a megtöltött petróleumoskanna. Győrasszonyfán 1959-ben lett áram, de – amint az 1956-os születésű Valiczkó Mihály mesélte –, sok idős már nem kérte, hogy bevezessék.
„A nagymamám nem bízott az újdonságban, félt tőle, mert azt mondta, nem látja, miből lesz a fény. Ma is jól emlékszem a petróleumlámpájára, ami mindig a mestergerendán lógott, a nagymama pedig újságpapírral tisztogatta.”

* * *
📚 A villany bevezetéséről és a régi, győri gázlámpákról, lámpagyújtókról olvashat az Örökül kapott 50 évünk c. könyvünkben.
📚 Könyveinket megtalálják a győri Lokálpatrióta Könyvesboltban (Baross út 4.) és webáruházunkban:
👉 pressandpr.hu/webshop

25/09/2026

📷 A hadisírról Gallai Rezső készít***e ezt a fotót a fronton.
Aztán 71 évig nem látta a saját fényképét a 110 évesen meghalt győri férfi
(Rezső bácsi képe a hozzászólásoknál.)

A több mint 110 évesen elhunyt győri Gallai Rezső (1904–2014) az ország legidősebb embere volt 2014-ben. Éppen 12 éve, szeptember 25-én hunyta le örökre a szemét Győrben, a Lepke utcai otthonban.
Mindig elegáns volt, friss elméjű. Jóízűen mesélt, örült a vendégnek, és bevallom, engem lenyűgözött azzal, hogy ebéd után nem volt hajlandó lepihenni. Azt mondta: „pihenjenek az öregek!”

A történet egy időutazásról szól.

1942-ben a 38 éves győri Gallai Rezső önként jelentkezett frontkatonának – későbbi bevallása szerint azért, hogy el ne veszítse állását a vízügynél.
Indulás előtt beszállásolták a rábapatonai Balázs Istvánékhoz, akik melegen fogadták, főként, mert arra a hadszíntérre indult, ahol az ő fiuk, ifj. Balázs István szolgált.

⚔️ A fronton megtalálta a hadisírt

Gallai Rezső kint, a brjanszki erdőségnél álló táborban teljesíteni kívánta a szülőknek tett ígéretét, megmutatta a hadapródnak a rábapatonai honvéd tábori számát, hogy hírt szerezzen a 24 éves katonáról. Ám a hadapród sajnos egy hadisírhoz vezette. Balázs Istvánék fiát előtte lőtték le a partizánok.

Gallai Rezső a parancsnokság engedélyével fényképet készített a sírról. A filmet hazaküldte feleségének Győrbe, kérve, hogy hívassa elő és vigye el a gyászolóknak.

📷 Az előhívott képet ő maga nem látta – 71 évig

Rábapatonán örökké gyászolták fiukat a szülők, akiknek Gallai Rezső első felesége elvitte a hadisírról szóló fényképet. (Az elesett katona családjának leszármazottai ezt úgy tudják, hogy a család addigra már kapott hivatalos értesítést István haláláról, és csak a sírról szerettek volna emléket szerezni a győri bajtárs révén.)

A szülők meghaltak, jóval később eltávozott az elesett katona húga, Margit is, aki egész életében emlegette az általa ismeretlen Gallai Rezsőt, aki idő közben Győr hírességévé vált .
Mert Rezső bácsit – aki 1942-ben ukrán földön egy partizánakció során megsérült és hazakerülhetett a harctérről – csodás módon tartotta meg a gondviselés, halála előtt néhány hónappal már ő volt a legidősebb magyar.
Százöt éves korától a győri, Lepke utcai idősotthonban élt, és 109 éves volt, amikor elmesélte ezt a történetet.

🕰️ A fénykép 71 év után visszatért hozzá

Megkerestem a leszármazottakat és megszerveztem a találkozást. Az aggastyán könnybe lábadt szemmel vette kezébe az általa 71 évvel korábban készített, de soha nem látott fényképet, amit Balázs Margit a fiára, Kálóczi Sándorra hagyott. Mintha csak tegnap történt volna minden, úgy beszélt izgatottan "Margitról" az asszony fiának, a régesrég eltűnt sírról, és a rábapatonai szülőkről.

Kálócziék nagy becsben őrzik a képet a fiatalon meghalt István emlékével együtt.

📚 A győri katonák által átélt doni pokolról is szól egy fejezetünk az Örökül kapott 50 évünk című könyvben.
📚 Könyveinket megtalálják a győri Lokálpatrióta Könyvesboltban (Baross út 4.) és webáruházunkban:
👉 pressandpr.hu/websho

24/09/2026

🌉 A Széchenyi híd terhelési tesztjén egy harckocsival megrakott tréler is részt vett 1979. szeptember 24-én.

Az építésnek két fő oka volt: a nem publikus ok, hogy a hídnak el kellett bírnia a tankokat – erről könyvünkben Vasvári Pál mesélt, aki ’79-ben a Hídépítő Vállalat területi főtechnológusaként dolgozott.

A hétköznapibb ok pedig, hogy a régi Kossuth híd nem bírta volna sokáig a 15 év alatt megnégyszereződött magyar és csehszlovák teherforgalmat, amit az új tengely a budapesti és a fehérvári forgalommal kapcsolt össze.

Az előbbi okhoz azt kell tudni, hogy a szovjet déli hadseregcsoport folyamatosan a nyugati invázióra volt felkészülve: cáfolhatatlan alapvetés volt, hogy onnan támadnának az imperialisták. Szemében pedig ekkor 1968 emléke lebeghetett, amikor a medvei híd kis híján összeroskadt a tankok alatt, és a régi révfalui híd kicsi volt a hadsereg számára.

Jöjjön 7 érdekesség a győri Széchenyi hídról:

1. ⛴️ Előtte révvel keltek át a dolgozók

Amíg a híd nem létezett, a piaci árusok és a vagongyári dolgozók réven keltek át Révfaluból a belvárosba, mert a Kossuth híd messze volt. Az átkelők egy forintot fizettek az idős révésznek, aki öt-hat utast vitt, s tucatnyian várták a parton, hogy visszatérjen értük.

2. ⚖️ 450 tonna a hídon

Összesen 24 teherautót vezényeltek a 47 évvel ezelőtti terhelési teszt során a hídra 450 tonna összsúllyal, s közben a BME mérnökei mérték a vasbeton kilengését.

3. 🏗️ Miért lett ilyen hosszú a pályatest?

A pályatest maga 525 méteres hosszával többszöröse a folyó felett feszülő hídnak. Ennek oka, hogy a belvárosi részen a még működő ipari vasút is meghatározta a magasságot, a másik oldalon pedig számoltak a tervezéskor azzal – avatott be könyvünkben Vasvári Pál –, hogy Révfaluban magasházas lakótelep épül, nagyobb forgalmú úttal. (Talán a legtöbben nem bánják sokan, hogy ez nem történt meg.)
Emellett a jeges ár emléke is közrejátszott, nehogy egy alacsonyra tervezet híd árvízkatasztrófát okozzon.

4. 🏗️ Nem kellett ide állványzatszörnyeteg

Az építése egyedülálló volt. Ez lett az első hazai híd, amit helyben gyártott betonelemekből épített a Budapesti Hídépítő Vállalat által végzett kivitelezéshez az Uvaterv. Legfőbb titka a szabadbetonozás volt, s e téren tapasztalata még nem lehetett a csapatnak. Nem kellett tehát drága állványzatszörnnyel beépíteni a folyót, kivágni érte egy fél erdőt és gátolni a vízi forgalmat.

5. 🏗️ Így „nőtt ki” a híd a folyó fölé

Az érthetőség kedvéért leegyszerűsítve írjuk le, amit akkor csodált a szakma.
🔹 Feláll a mederpilléreknél két magas konzol, az egyik a bal oldalon, a másik a jobb mederszélen.
🔹 Ezek, mint óriás T-betű formák, fognak majd a folyó közepén összeérni. Az oldalukon utófeszítéssel bővítik őket, hol jobbra, hol balra. Persze a „kis” hozzátoldások mindig egy-egy 4,8 méteres és 100 tonnás betonzömöt jelentenek, amit betonozókocsiban napokkal korábban készítenek elő.
🔹 Egyik nap lerakják, 3–4 nap múlva hozzáfeszítik a meglévő hídhoz. Így haladnak, óriásdaruval két irányba, míg 9–9 darab elemet nem feszítenek egymás elé.
🔹 S miközben hosszúra nyúlik oldalt a T betű két „betonkarja”, a mérleg egyensúlyban marad, ez benne a legnagyszerűbb.
🔹 Közben ugyanilyen „ikertorony” épül a folyó másik partjánál, s a két óriáskar végül összeér a meder közepén, jó magasan, összebetonozzák őket.
🔹 Ráadásul mindezt duplán kell megalkotni: két híd épül egymás mellé, amiket a végén hosszában is összeszerelnek.
🔹 Kész van maga a híd a folyón 90 méteres nyílással, aztán mind a két irányban folytatódik a pályatest a parton (az már nem szabad betonozással).

6. 📅 November 7. – határidőre kellett elkészülni

Az átadási határidő november 7-e volt, de nemcsak a szocialista ünnep miatt illett tartani, hanem mert félő volt: ha addig nem adják át, hónapokat csúszik. Elvben fagyszünetet tartottak ekkoriban a kivitelezők, bár a gyakorlatban dolgoztak, amikor csak lehetett. Iszonyúan leterheltek voltak ekkoriban a kivitelező cégek. Naponta tehát körülbelül 4,8 métert nőtt a híd mind a négy mérlegről, s egy év alatt elkészült a fél kilométeres óriás.

7. 💣 Az oroszok nem tudták, hogy felrobbanthatatlan

Az építési módszer bravúrosnak számított, a magyarországi Dunán mégsem épült ezután betonhíd a szocializmusban – a Tiszán igen.
Vasvári Páltól tudjuk, a szovjetek nem engedélyezték, a győri kivételével. Féltek, ha harc esetén visszavonuláskor felrobbantják a hidat, a vörös flotta nem tud az ellentámadás során visszajutni. Egy szétvetett acéltestnél még átbújnak valahogy a torpedónaszádok, de a beton a folyóba omlik.

💬„Naiv elképzelés” – kommentálta ezt könyvünkben Vasvári. „Nem tudták, hogy ha ezt a hidat felrobbantják, semmi nem történik. A szabadbetonozás lényege, hogy építés közben is mindvégig egyensúlyban maradt a mérleg. Nem lehet beszakítani.”
* * *
📚 Erről többet is olvashat az Ez is a mi 50 évünk című könyvben.
📚 Könyveinket megtalálják a győri Lokálpatrióta Könyvesboltban (Baross út 4.) és webáruházunkban:
👉 pressandpr.hu/webshop
📸 Fotó: Középen összeérnek a mérlegről induló toldások, a „T-betűk” mindig egyensúlyban vannak. (Régi Győr)

23/09/2026

Utolérte sorsa Tompa Eszter gyilkosát, aki huszonhárom éve végzett a pincérlánnyal

Ez volt az első ilyen DNS-azonosítás a megyében.
(folytatás)

⚫ Tegnap írtunk a 2003. szeptember 22-én történt győri gyilkosságról, amely az egész megyét sokkolta és több mint 13 éven át megoldatlan rejtély maradt a nyomozók számára. Nemcsak az elkövető személye, de az ok is, és az, hogy Tompa Eszter 43 külsérelmi nyomot tartalmazó holtteste hogyan kerülhetett át Sashegypusztáról a Mosoni-Duna partjára.

📍A történet első részét itt olvashatják: 👇

https://www.facebook.com/Laczob/posts/pfbid02HFEP2X5YUu8kso3y8jDppSsL8svLSUn3yvtfHsCdDMqiwxwBgH8HD1e21irGzpdsl

🧬 Az első DNS-nyom

Sokan ismerik a folytatást: hogy a DNS-minta buktatta le S. Attilát.
Ám azt kevesen tudják, hogy ez volt az első alkalom, hogy a megyei rendőr-főkapitányság emberi testről vett le DNS-maradványt. Koós András bűnügyi technikus javasolta a nyomozás vezetőinek, mivel látták a szorításnyomot az áldozat felkarján.

Az 50 kitörölhetetlen bűntény című interjúkötetünkben Koós András elmesélte:

◆ Ekkor még csak a továbbképzéseken hallottak erről az eljárásról, sem eszköz, sem szakértői háttér nem állt hát rendelkezésre.
◆ Vettek fiziológiás sóoldatot, steril gézt és fültisztító pálcikát, ezzel itatták fel a felületet.
◆ „Diadalérzés volt, amikor visszajött az eredmény, hogy idegen mintát tartalmaz. Persze örülni csak tizennégy évvel később tudtunk” – idézte fel.

🐕 Túl drágák voltak a kutyák, ezért bukott le

2016. szeptember 5-én piti elkövetők öt fajtatiszta kutyát loptak el egy győrszentiváni tenyésztőtől. Köztük volt a lopásért már elítélt, akkor 36 éves S. Attila. Nem tudta, de az ebek értéke meghaladta az 1 millió forintot, ezzel pedig átlépte azt az értékhatárt, aminél kötelező DNS mintát venni.

2017. január 6-án a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ értesít***e a rendőrséget: S. Attila mintája egyezik a Tompa Eszter-gyilkosság során rögzített mintákkal.
Öt nappal később, a hajnali órákban munkába készült a férfi, a rendőrség már kint várta… Ellenállás nélkül megadta magát, majd elbeszélte a világ egyik legértelmetlenebb gyilkosságát.

⚠️ Ezt adta elő S. Attila:

◆ Sofőrként gázolajat lopott, a kannákat mindig a sashegpusztai kiserdőben rejt***e el. Aznap vezetés közben telefonált, és véletlenül elsodorta az előtte bicikliző Esztert, aki leesett a kerékpárról. Eszméletlen volt, a szája és orra vérzett, az elkövető azt gondolta, meghalt. Átfutott az agyán, hogy ezért börtönbe kerül, munkáját, jogosítványát is elveszíti, nem nevelheti fel akkor még óvodás korú kislányát.
◆ Áldozatát a csomagtartóba tuszkolta. A biciklit az útszéli növények közé hajította, egy ideig cél nélkül furikázott, de kaparást hallott a csomagtartóból. Megállt, felnyitotta a csomagtartót, s látta, hogy Eszter magához tért. Ekkor mindent jóvá tudott volna tenni.
◆ Ám úgy döntött, hogy nem maradhat szemtanú, kirángatta Esztert az autóból, aki próbált védekezni, egyszer meg is ütötte a támadóját, mire ő befogta a száját és fojtogatta. Még hosszú percekig életben volt, amikor S. Attila talált egy fehér kötözőmadzagot – azzal fojtotta meg. Otthagyta az élettelen testet, s elment a kislányáért az óvodába.
◆ Sötétedés után visszahajtott, a testet átvitte a vagongyár mellé, ahol megtalálták. Autóját egy szlovákiai illegális bontóban hagyta, ahol darabokra szedték, ő meg bejelent***e a kocsija ellopását.

⚖️ Életfogytiglan, 2047-ig nem szabadulhat

Aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt életfogytiglant mért rá a Győri Törvényszék, és ezt jóváhagyta a Győri Ítélőtábla is. S. Attila esetleges szabadon bocsátásáról legkorábban harminc év múlva, 2047-ben dönthetnek, akkor 67 éves lesz.

Eszter családjából az ítélethirdetéskor már sem a nagymamája, sem az édesanyja nem élt. Sosem tudták meg, ki és miért ölték meg a lányt.

S. Attila pénzbüntetéssel megúszhatta volna a gázolást, Eszternek a balesetben elszenvedett sérülései nyolc napon belül gyógyultak volna.

🔎 Így látta a kihallgatást végző nyomozó:

Ez is a mi 50 évünk című könyvünkben a 2017-es kihallgatást vezető Vidákovich Gábor rendőr-alezredessel is készítettünk interjút. A nyomozó elmondta:

◆ Sok elvetemült bűnözővel volt dolga, de ez a férfi normális, tisztelettudó ember benyomását kelt***e.
◆ Nem azonnal ismert be mindent, három-négy órás beszélgetést követően jutott el oda, hogy elmondja, mi történt. Egy óra után kezdett el arról beszélni, hogy látta Eszter holttestét. „Aztán rátért a szokásos maffiasztorira – általában a cseh, a szlovák, az ukrán… maffiára szokták fogni a gyilkosságokat.”
◆ Nem közölték vele rögtön, hogy kezükben a perdöntő DNS. De aztán maga is elmondta: a 2016. októberi mintavétel után úgy számolt, hogy már a karácsonyt börtönben tölti.
◆ A nyomozó szerint, ha kicsit óvatosabban viselkedik 2016-ban S. Attila, előbb-utóbb alighanem akkor is lebukott volna.
◆ A kérdésre, hogy a nyomozók hihetőnek találták-e a történetét, azt felelte: már a legelején felmerült a balesetverzió is, de ennek ellentmondott a kerékpár állapota, amelyen alig volt sérülés. Utólag visszagondolva a kerékpár rongálódása nélkül is el lehet sodorni valakit. A szakértői véleménnyel nem ütközött a vádlott verziója.

⚖️ Minden részlet kiderült?

Interjúkötetünkben megszólalt a volt bíró, dr. Németh Miklós ügyvéd is, aki első fokon elítélte S. Attilát. Övé a zárszó:

◆ „Az első perctől az zakatolt bennem, hogy ez az ember ezzel a t***el itt élt köztünk; még az is lehet, hogy egyszer-kétszer szembe jött az utcán, vagy akár előttem is állhatott egy sorban a boltban vagy ülhetett mellettem a moziban. Most pedig itt áll velem szemben.
◆ Ez volt életem első és utolsó életfogytiglani ítélete; ennek a szónak a súlyát az tudja, aki bíróként valaha kimondta. De a végén úgy álltam fel az emelvényen, hogy tudtam: más ítéletet máskor sem hoznék, és bármikor meg tudom indokolni, ha az okát kérdezik.”
◆ „Az ítélethirdetés után (…) azt mondtam, »én úgy érzem, nem minden részlet derült ki«. Ezt merem most is állítani, S. Attila lelkiismeretén múlik, elmondja-e valaha azokat a dolgokat is, amiket a bíróság előtt nem tárt föl. Fontos hozzátenni azonban, hogy ezek az általam vélt részletek nem befolyásolják a döntés megalapozottságát.”
◆ „Ha valaki a bíróságtól kiszabott büntetését letölti, akkor a társadalom felé elszámolt a tettével. Hogy a sértett családjával, vagy a sajátjáéval hogyan teszi meg ugyanezt, az egy másik kérdés. És van, akinél ez utóbbi sokkal súlyosabb teher.”
* * *
📚 Az 50 kitörölhetetlen bűntény című interjúkötetünkben és az Ez is a mi 50 évünk c. kötetben olvashatják az ügy részleteit, a bűnügyi technikus, a nyomozó és az ítéletet kiszabó bíró nyilatkozatát.
📚 Könyveinket megtalálják a győri Lokálpatrióta Könyvesboltban (Baross út 4.), illetve webáruházunkban:
👉 https://pressandpr.hu/webshop/
📸 Kép: A helyszínelés 2017-ben, S. Attilával. Police.hu

A győriek új könyve

30/09/2026

29/09/2026

28/09/2026

27/09/2026

26/09/2026

25/09/2026

24/09/2026

23/09/2026

Cím

Telefonszám

Weboldal

Értesítések

Parancsikonok

Megosztás

Kategória

Adatlap eltávolítási kérelme