11/11/2025
November 11-e, Màrton napja! 😊
November 11-e, Márton napja az egyik legjelentősebb őszi néphagyományunk, amelyhez gazdag szokásvilág és időjóslások kapcsolódnak. Ezen a napon országszerte lakomákat tartottak, hogy bőség és egészség köszöntsön a házra a következő esztendőben. Úgy tartották, minél többet esznek és isznak Márton napján, annál több erőt gyűjtenek magukba. Ilyenkor már levághatták a hízott libát, hiszen „aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. A liba csontjából és az időjárásból jósoltak: ha a liba csontja fehér volt, havas telet, ha barna, sáros időt vártak. Azt is mondták: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”
A bor is fontos szerepet kapott ezen a napon, mert „A bornak Szent Márton a bírája” – vagyis ekkorra készült el az újbor, amit ilyenkor kóstoltak először. Baranyában úgy tartották, amilyen az idő Márton napján, olyan lesz majd a március is.
A naphoz pásztorhagyományok is kötődtek: a pásztorok ajándékba vitték a „Szent Márton vesszejét” a gazdáknak, ami többágú mogyoró- vagy nyírfavessző volt. Úgy hitték, ahány ága van, annyi malacot ellenek majd a disznók. A gazdák ezért bélessel, kolbásszal, szalonnával vagy pénzzel jutalmazták őket. Vas megyében például a pásztorok házról házra jártak köszöntőikkel, és mindenütt jó termést és szaporulatot kívántak.
A néphit szerint Márton-napon tilos volt mosni vagy teregetni, mert az a jószág pusztulását okozta volna. Több helyen a nap a cselédfogás és a vásárok ideje is volt, például Dunaszerdahelyen híres Márton-napi vásárt rendeztek. Erdélyben, különösen a kalotaszegi falvakban, a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált tartottak, ahol együtt ünnepelt a falu népe.
Márton napja tehát nemcsak a liba és az újbor ünnepe, hanem a közösség, a termékenység és a télre való felkészülés jelképe is – egy olyan hagyomány, amely ma is él a magyar falvak és városok ünnepi emlékezetében.
Fortepan/UWM Libraries