14/08/2026
SÁRA ÉS ISTVÁN
Négy évig jártak ugyanarra a művészeti egyetemre, és négy évig szinte észre sem vették egymást.
Na jó… ez nem egészen igaz.
Észrevették. Csak éppen nem különösebben kedvelték egymást.
Sára festőnek készül. Csendes volt, finom és visszahúzódó; az a fajta művészlélek, aki sokkal többet figyel, mint amennyit beszél.
István szobrásznak tanul. Vadóc, hangos, kíváncsi, örökké úton – habzsolta az életet, az embereket, a zenét, az éjszakákat és minden történetet, ami az útjába került.
Az évfolyam számára nagyjából elképzelhetetlen volt, hogy ők ketten valaha öt percnél tovább kibírják egymás társaságát.
Aztán jött a nyár..
Egy RAZABRA Fashion Art Meets rendezvényre mindketten megérkeztek- külön.
Sárát a festőművész kiállítása és annak különös vizuális világa vonzotta.
István a folk, a népi motívumok és formák miatt jött – éppen egy új szobrához gyűjtött anyagot.
És valahol a művészet, a zene, egy pohár levendulaszörp és egy szívmézeskalács ölelésében egyszer csak történt valami egészen váratlan.
Meglátták egymást.
Nem úgy, ahogy az egyetem folyosóján négy éven át.. Hanem, igazán.
Beszélgetni kezdtek, nevettek.
A zene elcsendesedett, az est véget ért, a RAZABRA háziasszonya már mindenkitől elköszönt, de ők még mindig beszélgettek..
Zábráczki Dóra gyújtott nekik egy gyertyát, halk zenét és csendes távolságot adott számukra.
Másnap találkoztak.
Harmadnap is.
Aztán valahogy elrohant a nyár úgy, hogy többé egyetlen napot sem töltöttek külön.
Amikor ősszel az egyetem újra kitárta a kapuit, az évfolyam, de tán mindenki legnagyobb meglepetését kapta:
Sára és István együtt érkeztek.
Boldogan. Egymáshoz bújva.
Mert néha négy év sem elég ahhoz, hogy észrevegyünk valakit.
Máskor pedig elég hozzá
egy pohár levendulaszörp, egy szívmézeskalács, RAZABRA táskák, és egyetlen este, amikor végre nem csak nézzük egymást... Látjuk is. ❤️☀️❤️
Dóra Zábráczki - designer Razabra
Razabra
RAZABRA®
“Közös történetünk”
