05/01/2026
Pár valós “jelszó-sztori”, amitől egy cégvezetőben megáll az ütő:
1. Irodai munka szünetelt
Felmondott a kolléganő. Aznap felállt, és csak utólag derült ki: egyedül ő tudta az összes közösségi oldal belépési adatait. Miért? Mert ő hozta létre a fiókokat… a saját e-mail címével.
2. YouTube-csatorna majdnem leállt
Mentek fel a videók, minden rendben volt.
A kolléga elment a cégtől, de egy dolgot elfelejtett: átadni a hozzáféréseket.
A csatorna maradt, de belépés nélkül.
3. Étterem - “új vezető, új Gmail”
Minden új üzletvezető csinált egy új fiókot. 10 év alatt kiderült: van 6 Gmail-fiók, és senki nem tudja, melyik mihez tartozik, vagy mi a jelszó.
.....és arról most ne is beszéljünk, hogy a hirdetési fiókok adminisztrátori jogai körül milyen vitás helyzetek tudnak kialakulni…
Az irónia az egészben, hogy közben mindenki tudja, mi lenne az ideális. Az IT-sek elmondják: jelszókezelő, jogosultságok, 2FA. Mégis sok helyen a valóság: papír vagy táblázat.
Én most kipróbáltam egy másik irányt.
Teszteltem egy saját szerveren futó AI ügynököt, akitől chaten lehet “kulcsot kérni”.
Hogyan működik?
1. Azonosítást kér: nem ad ki adatot bárkinek.
2. Ellenőrzi a jogokat: csak akkor küldi el a hozzáférést, ha a kérdezőnek van rá engedélye.
3. Biztonságos: az eszközlista és a kulcsok külön helyen vannak tárolva.
4. Szelektív: nem kell mindenkinek mindent tudnia.
Az ügynököt meg lehet tanítani arra, kinek mihez adhat hozzáférést. Eddig megbízhatóan működik: tud nemet mondani, ha nem stimmel a jogosultság.
A cél nálam nem csupán az, hogy “kényelmesebb legyen a jelszó”.
Hanem hogy ne egy embernél legyen minden kulcs, és ha valaki kiesik (betegség, szabadság vagy felmondás miatt), ne álljon meg a cég működése.
Ha nálatok volt már “felmondott és vitte a belépést” vagy “senki nem tudja a jelszót” sztori, akkor érted, miért izgalmas ez.
