02/02/2018
A mostani bejegyzésemnek az lenne a célja, hogy eloszlassam a misztikumot magam, egészen pontosan a Stylist-ságom körül.
Mióta azon szerencsések közé tartozhatok, akiknek a hobbijuk a hivatásuk is egyben, azóta érzem, hogy valami “baj” van velem.😀
Egy kis visszatekintés, hogy értsétek miről is van szó:
A minap leültem egy nagyon szimpatikus párral egy üzleti megbeszélésre.
Már javában folyt a beszélgetés, amikor éppen azt ecseteltem nekik, hogy az a tapasztalatom, az emberek egy része bátran kommunikál velem az online takarásában, de amikor szemtől szemben találkozunk, megriadnak.Olyan, mintha tartanának attól, hogy most én akkor mit fogok gondolni az ő megjelenésükről, stílusukról.
Ennél a résznél a pár Férfi tagja elkezdett mosolyogni, és elmesélte a napjukat.
A nap nagy részében Budapesttől távol voltak megbeszéléseik.Beültek a kocsiba, és az úton a párja, megnézte a naptárjukat, majd enyhe pánikba esett, amikor meglátta, hogy délután a Stylisttal lesz megbeszélésük.Közölte, hogy márpedig ő biztosan nem fog ilyen ruhában velem találkozni, és mindent meg is tett annak érdekében, hogy még legyen idejük a velem való randi előtt haza menni, és felvenni valami nekem tetszőt...nem sikerült...haza menni.😀
A pulóverén kívül egyáltalán nem emlékszem, hogy miben volt.
A félelmekkel ellentétben, nem szokásom nézegetni, kritizálni, elemezgetni, még magamban sem, hogy kinek milyen a stílusa.
Félreértés ne essék, nekem is van szemem, de amíg nem kér meg valaki arra, hogy segítsek neki, addig nem “Stylist” szemmel
nézegetem az embereket.
Hidd el, hogy én tényleg segiteni szeretnék Neked, amennyiben Te úgy érzed, hogy erre szükséged van.
Az enyém is egy szakma, mint ahogy a Te munkád is az.
Lehet, hogy Te kiskorodban a golyós számolót tologattad, később a matek volt a kedvenc tantárgyad, aztán pénzügyi területen kamatoztatod a tudásodat, és most abban vagy sikeres.
Én már kiskoromban vonzódtam a szép ruhákhoz, utáltam a homokozóban amikor homokos lett a kezem, általánosban külföldi magazinokat vittem be az osztályba, és már akkor azt ecseteltem, hogy igaz nálunk tilos, de milyen jól megy a zöld a kékkel, a piros a rózsaszínnel, a középiskolában meg állandóan elvették az óriási bizsujaimat, és nekem az év vége olyan volt, mint a karácsony, mert egy szatyor fülbevalót kaptam vissza.😀
Hidd el reggel én is smink nélkül kelek, össze-vissza áll a hajam, és kopik a körömlakk a körmömről.
Nem vagyok tökéletes, és Neked sem kell annak lenned.
Amit rajtam látsz, az csupán annyi, hogy tisztában vagyok azzal, hogy milyen színek, fazonok állnak nekem jól, kialakult a stílusom, ami persze folyamatosan változik, és jó szakemberekkel vagyok körülvéve, akik szintén imádják a szakmájukat.😊
Szóval bátran írj rám, hívj fel, szólítsál meg egy rendezvényen, az utcán, ha kérdésed van, nagyon szívesen segítek Neked. Nekem ez a munkám, a hobbim, a szenvedélyem. Imádom, amikor Neked örömöt tudok okozni azzal, ami számomra természetes, amit szeretek csinálni, és ezáltal mind a ketten többek, boldogabbak, mosoygósabbak, önbizalommal telibbek, sikeresebbek leszünk.
Na, most már van kedved hozzám?😀
Szeretettel,
Szilvi😘
