DG - Reklámpszichológia és Marketing

25/07/2026

Elkészítettem a DG Reklámjog Kockázatellenőrzőt. :)

Bemásolod a reklámszöveget, megjelölöd a tervezett felületet, az ellenőrző pedig felhívja a figyelmedet a kockázatos kifejezésekre és kampányelemekre. Az oldalam a találatoknál rövid magyarázatot ad, valamint megmutatja a kapcsolódó jogszabályt vagy platformszabályt.

Többek között ezeket vizsgálja:
– minőségi, összehasonlító és felsőfokú állítások;
– akciók, kedvezmények, referenciaárak és ingyenesség;
– garancia, eredet és kizárólagosság;
– egészségügyi, pénzügyi és környezetvédelmi állítások;
– nyereményjátékok és influenszer-együttműködések;
– Google Ads- és Meta-szabályok.

Az ellenőrző iránymutatást ad, jogi tanácsadásnak nem minősül. Komolyabb vagy bizonytalan esetben továbbra is kérdezd meg a jogászodat. A program által összegyűjtött információkat el is küldheted neki, hogy a konkrét találatokról beszélhessetek.

Közel sem 100%-os megoldás, de sokkal, sokkal több, mint a semmi, hiszen valószínűleg nem jogszabályok olvasgatásával töltöd a napjaidat.

https://dajka-gabor.hu/reklamjog/

21/07/2026

Még 1-2 év és elkészül a szinonimaszótáram is. :)

https://iszinonima.hu/

20/07/2026

Ezt magamnak készítettem eredetileg, hogy a következő könyvemnél a helyesírás-ellenőrzés gyorsabban menjen, de szívesen megosztom veletek is:
https://dajka-gabor.hu/helyesiras/

19/07/2026

Már nehézkesnek éreztem mindig egy-egy poszthoz, blogcikkhez összevadászni különböző külföldi oldalakról a hangulatjeleket. Ráadásul az emojik száma növekszik, és ezeket az oldalakat gyakran elhanyagolják.

Így megcsináltam a saját emoji gyűjtőoldalamat.

De, te is használhatod, mert nem vagyok smiley-irigy. :D

⏳ 👀 🔔 https://dajka-gabor.hu/emoji/

17/07/2026

„Dajka Gábor marketingszakértő szerint pontosan ez a helyzet: a kommunikáció egyre egyszerűbb.”

„A fiatal generációnál három emoji már mindenre elég: ha jön a padlizsán, a cseresznye és a sárgadinnye jel egymás után, világos, hogy mit akar az illető.” Írja Dajka

Nap mint nap velünk vannak, kifejezik, ha szomorúak vagyunk, ha vidámak, ha szerelmesek, ha betegek, egyetlen mukk nélkül tudathatjuk másokkal, mit gondolunk róluk és a világról: hát mihez kezdenénk az emojik nélkül? Szerencsére nem kell kipróbálnunk, az első, 1999-es grafikák ut....

07/07/2026

Egy marketinges sohasem hazudhat.

19/06/2026

Ne legyél jelen mindenhol, de legyél felismerhető bárhol.
A nagycéges drága marketingesek az olcsó AI-val viszonylag gyorsan és tömegesen tették jellegtelenné az ügyfeleiket. Sterilizálták a kommunikációjukat. Ezekre a vállalkozásokra meg ma már senki sem kívácsi.

Mióta megjelent az AI, azt tolja mindenki az előtérbe. Már alig kampányol egy kkv. Emlékeztetőül így fest egy kampány:

Feszültségkeltés – előtte beszélnek róla.
Belépő – erős nyitás, egy fő állítással.
Bizonyítás – sztori, számok, vélemények, demó.
Csúcspont – ajánlat, esemény, webinár, videó, kampányoldal.
Utórezgés – esettanulmány, reakciók, kivágott részletek, remarketing.
Mítoszépítés – „ez volt az a kampány, amikor…”

Igen, ebbe sok munkát kell fektetni, de eddig is így csináltuk, és nem lett a gondolkodástól bajunk. Vagy igen? Fáj valahol?

PRO tipp:
2026-ban egy vállalkozásnak egy kisvilágot kell felépítenie ami áll:
saját szókészletből,
saját ellenségképből,
saját ügyfélhősből,
saját módszertanból,
saját vizuális kódokból,
saját ismétlődő tartalomformátumból,
saját piaci értelmezésből.

A statisztikákból, panaszokból úgy látom, hogy sok vállalkozónak már a látogatottsága is kezd visszaesni, mert annyira érdektelenné váltak. Erre pedig nem az a megoldás, hogy előfizetsz még egy AI-ra.

Ne könyörögj a kattintásért, érd el azt, hogy rád akarjanak kattintani!

Ja, és tanulj a könyvemből marketingpszichológiát! :)

30/05/2026

Csak egy független, valós visszaigazolást szerettem volna arról, hogy hivatalosan is van valami közöm a marketingpszichológiához. :)

29/05/2026

Képzeld el, hogy egy új, prémium kategóriás elektromos fogkefét szeretnél bevezetni a piacra. A termék nemcsak hatékonyan tisztít, hanem egy mobilapplikáción keresztül visszajelzést is ad a fogmosási szokásokról, és pontokat gyűjt a felhasználónak minden alapos tisztításért.

Ebben az esetben meg kell értened a különbséget a szükséglet és az igény között, és azt, hogy hogyan jelenik meg ebben a példában a belső (intrinsic) és a külső (extrinsic) motiváció. :)

A szükséglet a hiányból fakad. Ebben az esetben a fogyasztó szeretné tisztán tartani a fogait. Szeretné megőrizni az egészségét. Ez egyébként a széles körben elfogadott Maslow-piramis alján helyezkedik el.
Az igény pedig egy vágy, amit a pénztárcájához mérten elégít ki. Jelen esetben olyanokat kell elérnünk, akik prémium termékeket keresnek.

Az igény a szükséglet konkrét megjelenési formája. Például a szomjúság a szükséglet, de egy Coca-Cola választása az már igény, és csak hogy tovább bonyolítsam: a megvásárlása pedig kereslet. :D

Egyszer csak beüt valami gikszer, és nem számolja tovább a pontokat az app. Ilyenkor a belső motivációval rendelkező fogmosó bár csalódott lesz, de lelkesen tovább fogja használni a fogkefét, mert az applikációval megtanulta helyesen megmosni a fogait, amitől tovább lesz friss a lehelete, és fehérebbek is lettek a fogai. Ekkor belső motivációról beszélünk.
Míg a másik vásárlónk miután nem kap pontokat, azaz jutalmakat, így alábbhagy a lelkesedése, és ritkábban fog fogat mosni a pontok hiánya miatt. Így hát ha ilyesmit árulunk akkor számolni kell a gamifikációs kockázattal.

A motiváció a cselekvésre késztető erő, nem maga a tárgyiasult forma.

Ne csak azt nézzük, hogy mit vesznek meg az emberek, hanem azt is, hogy miért. Gondolkodjunk el azon, hogy mi mozgatja a fogyasztókat belülről, és milyen külső gombokkal tudjuk elérni azt, hogy pont a mi termékükre vágyjanak.
Tudnunk kell, hogy a vásárló mit akar érezni. Ebben az esetben kontrollt, fejlődést, tisztaságot, magabiztosságot, egészségtudatosságot vagy prémium életstílust?

16/05/2026

„Én ösztönösen jó marketinges vagyok.”
„Én soha nem tanultam marketinget, csak értek hozzá.”
„Majd az AI megtervezi a kampányomat.”
„Van informatikus ismerősöm, ő ért a Facebookhoz.”

Aha. :)

Akkor egy teljesen alap kérdés:

Egy üdítőital-márka kampányának kiértékelésekor a marketingmenedzser azzal érvel, hogy a „Fame” mutatójuk kiváló, mert a hirdetésekkel a célcsoport 90%-át elérték. Ezzel szemben a „Fluency” értékük alacsony maradt.

Értelmezze marketingpszichológiai szempontból, a System 1 működésének tükrében, hogy miért hibás ez a Fame-értelmezés.

Mi a különbség a mentális elérhetőség és a kognitív feldolgozási könnyedség között a vásárlási döntéshozatal során?

Na, itt kezdődik a marketing.

Nem ott, hogy „szerintem ez jó lesz”, „nekem tetszik”, „sokan látták”, „az AI megcsinálta".

A marketing lényege az lenne, hogy értsük, hogy mi történik a vásárló fejében – nem, az AI nem érti, az csak egy nagy nyelvi modell, ami mindig más ötleteket ad!