18/10/2020
Legutóbb az a kérdést tettem fel, hogy kik az áldozatai a hatékonyan működő, de bőven túltelített versenypiacnak?
- A globálisan legmagasabb öngyilkossági rátával rendelkező, sok esetben álomvilágban élő, állandó tartalomgyártási kényszerben vívódó, egyedüli bevételi forrásként influencerkedő fiatalok?
- Kezdő egyéni vállalkozó marketingesek, akik tapasztalat és referencia hiányában kevés túlélési eséllyel, de annál nagyobb lendülettel indulnak a piacon, akiket a táplálékláncon 1 szinttel feljebb lévő, gyakorlottabb marketingcégek alacsony színvonalú (még akkor is, ha nagyon fancynek tűnik) fizetős tanfolyamokra rávesznek?
- A vállalkozók, akik hisznek a honlapnak és a kampánynak, és botcsinálta "marketingesek" az ő költségükön kísérletezgetnek?
- A cégtulajdonosok, akik még hiszik "A termékem eladja önmagát mindenkinek."?
- Azok, akik úgy hiszik, hogy a marketingügynökségek majd megcsinálják a "tutit" és a saját piaci és terméktudásuk nem kell a folyamathoz?
- Azok, akik nem fejlesztenek?
- A monumentális cégek, amelyek rugalmatlanok és nem tudnak gyorsan reagálni, váltani?
- Az igazán picik, akiknek nincs tőkéjük, management ismeretük, üzletvezetési és stratégiai protokolljuk?
Tudom, hogy utálni fogtok, de a válaszom az, hogy nem jó a megközelítés. Ne sztereotítizáljunk! Ma a világon szinte bármi lehet győztes, ezért „aranykor”.
Ismerni kell a piac törvényeit, ésszel kell döntéseket hozni, és nem árt, ha a likviditási periódusod 2 napnál hosszabb és a legfontosabb: különböztesd meg a korpától a búzát!
Tehát ki válik áldozattá? Szerintem bárki, aki a könnyű utat keresi.
Tanulj, melózz, tapasztalj és kezd újra!