Sütő Zsanett stílus coach

29/07/2026

02/06/2026

🌸 A vásárlás önmagában nem probléma.

Amikor a vásárlás újra és újra visszatérő gondolattá válik, amikor megnyugtat, vigasztal vagy menekülést kínál, érdemes megállni egy pillanatra.

Ilyenkor nem feltétlenül a tárgy az, amire vágyunk, hanem például az érzés, amit remélünk tőle.

Figyelj a jelekre!

25/03/2026

🌸 A kényszeres vásárlás nem tekinthető kizárólag női jelenségnek, még akkor sem, ha bizonyos formái a nőknél látványosabban jelenhetnek meg (Laskowski et al., 2024).

🌈 A különbség inkább gyakran abban látszik, hogyan jelenik meg a probléma. Egy 2026-os klinikai vizsgálatban a nők gyakrabban vásároltak ruhát, cipőt, táskát, kozmetikumot és ékszert, míg a férfiak inkább elektronikai termékeket. Közben a pszichés terhelés és a társuló zavarok tekintetében nem volt nagy különbség a két csoport között. Vagyis nem feltétlenül a zavar lényege más, hanem gyakran annak tárgya és megjelenési formája (Tetzlaff et al., 2026).

❗️ Talán az egyik legfontosabb kérdés az, hogyan függ össze mindez az énképpel. A legfrissebb összefoglaló kutatások szerint a testtel való elégedetlenség az egyik legkövetkezetesebben megjelenő előrejelzője a kényszeres vásárlásnak. A társadalmi nyomás, az idealizált testalkatok és a társas összehasonlítás könnyen felerősíthetik azt az élményt, hogy nem vagyok elég jó. Ilyenkor a ruhák és a megjelenéshez kapcsolódó tárgyak nem egyszerű használati tárgyak, hanem az énkép javításának ígéretét hordozzák (Laskowski et al., 2025).

📣 A vásárlás ilyenkor sokszor nem pusztán fogyasztás, hanem megküzdési stratégia. Egy rövid kísérlet arra, hogy valaki a külsőn keresztül próbálja megnyugtatni a belső bizonytalanságát, enyhíteni a distresszt vagy helyreállítani az önértékelését. Csakhogy amit egy új ruha rövid időre megad, azt hosszú távon nem tudja stabilan fenntartani a külsőség.

🌟 Ezért olyan fontos, hogy a stílusról ne csak külső, hanem önismereti kérdésként is gondolkodjunk.

Folyt. köv.

21/03/2026

🌟 Sok dolog van, ami nem célja a tanácsadásaimnak. Nem buzdítalak például ruhavásárlásra.

❗️ Már most is többet vásárolunk, mint amennyire valóban szükségünk van, és sokszor többet annál is, mint amennyit tényleg örömmel, önazonosan és hosszú távon viselünk. A stílus számomra nem a halmozásról szól, hanem arról, hogy jobban értsd magad, és kevesebb darabból is biztosabban tudd, mi az, ami valóban téged szolgál.

📣 Éppen ezért fontos arról is beszélni, hogy hol van a határ a tudatos és a problémás vásárlás között. A kényszeres vásárlási zavar olyan állapot, amelyet erős vásárlási késztetés, a vásárlással kapcsolatos túlzott foglalatosság, a kontroll elvesztése és a negatív következmények ellenére is fennmaradó viselkedés jellemez. A szakirodalom azért tekinti viselkedéses addikciónak, mert több ponton hasonlít más függőségekhez. Megjelenik benne a sóvárgásszerű késztetés, a kontrollvesztés, a rövid távú jutalom vagy megkönnyebbülés keresése, majd az, hogy a viselkedés akkor is folytatódik, amikor már anyagi, kapcsolati vagy lelki ára van (Laskowski et al., 2025; Thomas et al., 2024).

🎀 Problemás esetekben idővel a vásárlás sokszor már nem is annyira örömforrás, hanem a negatív érzések rövid távú szabályozásának eszköze lehet. Egy nehezebb nap, feszültség, kimerültség, magány vagy belső üresség után a vásárlás átmenetileg megkönnyebbülést hozhat, de ezt gyakran bűntudat és szégyen követi. Ettől válhat önfenntartóvá a folyamat. Nem maga a ruha a lényeg, hanem az az illanékony érzés, amit a megszerzése ígér.

🌸 Hogy mi áll a kialakulása mögött, arra nincs egyetlen egyszerű válasz. Ez részben attól is függ, melyik pszichológiai irányzat emberképéből indulunk ki. Van megközelítés, amely inkább az impulzivitást, a jutalomkeresést és a kontroll nehézségét hangsúlyozza. Más szemléletek az érzelemszabályozási nehézségeket, az alacsony önértékelést, az egészségtelen megküzdést vagy a stresszt emelik ki. A jelenlegi kutatások inkább abba az irányba mutatnak, hogy a kényszeres vásárlás többtényezős jelenség, amelyben biológiai, pszichológiai és társas hatások egyszerre lehetnek jelen (Laskowski et al., 2024; Laskowski et al., 2025; Thomas et al., 2024).

Folyt. köv.

15/01/2026

✨️ 4 éve tanulok azért, hogy pszichológus lehessek. Nem a címkéért, hanem azért, hogy a tanácsadásaimmal többet adhassak. Biztonságosabb teret, stabil kereteket, felelősségteljes kísérést és gyógyító kapcsolódást. Önismereti munkát. Hosszú évek óta formálódik ez bennem. Fejben már ezerszer átdolgoztam ehhez a szolgáltatásaimat. Első lépésben rövidesen valószínűleg felfüggesztem a színtanácsadáson kívül minden szolgáltatásom a következő 1-2 évre. Levegőhöz kell jussak, ki kell emelnem a fejem a vízből. A gyerekek-munka-tanulás háromszögében időt kell adnom magamnak az utolsó hajrában. Felkészülök.

✨️ Hiszek abban, hogy a külső és a belső nem két külön világ. Inkább két pólus, ami folyamatosan hat egymásra. A külső, a felszín nem old meg mindent, de tud kapaszkodó lenni, tud építeni. A belső pedig irányt mutat és keretet ad. Így válik a külső önkifejező eszközzé.

✨️ Megfigyelhető trend, hogy a stílus- és színtanácsadó szakma az önismeret irányába fordul. Mindez kifejezetten emberi, érzékeny és kapcsolódó irány. A stílus szorosan kapcsolódik énképhez, identitáshoz, szerepekhez, élethelyzetekhez és még annyi minden máshoz, ami az emberről szól. Hiszek abban, hogy mindez nagyon sokat tud adni anelkül is, hogy terapiává válna. Azonban nem elég egy szolgáltatást átírni, átkeretezni.

✨️ Az önismeret, a belső témák természetesen megjelenhetnek egy megjelenéssel kapcsolatos tanácsadáson. Azonban ennek a folyamatnak vannak rétegei és pont emiatt egy nagyon érzékeny terepen lépkedünk. A jó szándék, a tapasztalat, az empátia itt már nem elég. A belső folyamatokkal való munka óriasi felelősség. Hozzátartozik a módszertani felkészültség, a kompetenciahatárok ismerete, az etikai érzekenység, a megtartás, a saját önismerettel való munka, a szupervízió...

✨️ Az önismeret rendkívüli dolog és csodasan kapcsolodik a megjelenéshez bizonyos kereteken belül. Ezek a keretek nem korlátok, hanem biztonság és védelem. Kliensnek és szakembernek egyaránt. Így válik az önismereti munka nem csak divatossá, hanem támogató, emberi és építő folyamattá.