27/12/2020
December 27. - Szent János és a bor napja
E napot a harmadik karácsonyi napnak, valamint patkányűző, óvó, védő napnak is tekintették, de nem ez a legfontosabb. Hanem az, hogy János naphoz a borszentelés szokása kapcsolódott, mely egyes borvidékeken máig él. Régen minden család bort vitt a templomba, amit a pap megáldott.
Igyunk ma egy pohárral, egészséget hoz!
A szentelt bornak különben– mint minden szentelt dolognak – mágikus erőt tulajdonítottak.
A néphit szerint gyógyító ital is a János-bor, valamint távol tartja a rossz szellemeket, segít a házasságban, az egészségben, növeli a szépséget. Másrészt a Jánosáldás az utolsó pohár bor elfogyasztását jelenti búcsúzás előtt, amit egyfajta áldásnak tekintenek: Szent János áldása maradjon a hajlékon is, meg az elmenőkön is!
Beteg embert és állatot egyaránt gyógyítottak vele. Öntöttek a szentelt borból a boroshordókba is. Ezt azért tették, hogy ne romoljon el a bor.
A János név gyakorisága és a karácsonyi ünnepkörben való naptári helye miatt is kedvelt névünnep.
Az István-köszöntőkhöz hasonlóan igen sok változatban él a magyar nyelvterületen. Más nevekkel behelyettesítve, de anyák napi éneknek is kedvelt az így kezdődő köszöntő:
Serkenj fel, kegyes nép, mert most jő az hajnal,
aranyszál tollakon repdes, mint egy angyal.
Kinek a névünnepe van ma?
János apostol és evangélista Zebedeus fia, az idősebb. Jakab apostol fivére, úgyhogy keresztény volt az egész család. Halász volt mint a tanítványok többsége. Ő a negyedik evangélium feltételezett szerzője, és a hagyomány szerint az „Apokalipszis” (Jelenések könyve) írója. Az elsők között követi Krisztust. Érdekesség hogy tanítványként lányos képű ifjúként ábrázolták, evangélistaként idős férfi, végezetül, mint az Apokalipszis látomásos szerzőjét élemedett aggastyánnak mutatják az ábrázolások.
A keresztény üldöztetések idején János is „vértanúságot” szenvedett. Zubogó olajba dobták, de ő csodálatos módon sértetlenül került ki a tűzre tett üstből, mi több, ifjúságát is visszanyerte. Mesebeli!
Ezután nem mertek vele ujjat húzni, inkább Patmosz szigetére száműzték. Ott történt, hogy egy viharos éjszakán Isten megnyitotta előtte a menny ajtaját, föltárta előtte a jövőt.
Csodák csodái....
Számos csodát tett, ezek közül az egyik leghíresebb az, amit Arisztodemosz fejedelem kívánságára cselekedett. Jánost kényszeríteni akarták, hogy Diana istenasszonynak áldozzon. A fejedelem azt mondta, ha Krisztus nevében az apostol képes Diana templomát lerombolni, akkor ő is hinni fog benne. Mikor azonban ez megtörtént, az uralkodó újabb bizonyítékot akart: előhozatott két halálraítéltet, kínosan ölő mérget adatott be nekik, azok hamarosan meg is haltak. Ezután azt kívánta, János is vegye be a borba töltött mérget, és ha életben marad, az valódi bizonyítéka lesz istene hatalmának. Az apostol megitta az italt, de nem történt semmi baja. A fejedelem végül azt követelte: a meghalt elítélteket támassza föl, és ez a csoda is nyomban végbement.
János 99 évet élt. Mikor halála közeledett, Jézus megjelent neki álmában, mondván: „Vasárnap énhozzám jössz.” Vasárnap az apostol elbúcsúzott híveitől, megáldotta őket, és a templomban az oltár előtt befeküdt koporsójába. Buzgón imádkozott, és erre a legenda szerint fényes köd borította be. Mikor a köd eloszlott, az emberek már csak „mennyei mannát” találtak a koporsóban.
Tánczos Erzsébet írása
